Legutóbbi írások

Futásteljesítmények összehasonlítása kor és nem alapján

(Guttmann Zoltán cikke régi honlapunkon 2020 szeptemberében jelent meg)

Egy érdekes probléma előtt állunk. A fiam aki 24 éves , én aki 52 éves az unokahúgom, aki 14 éves és a Gajdos Tamás aki 65 éves a futóteljesítményük, hogyan mérhető azonos feltételek és körülmények közt?

Mert ugyebár, az idejüket megmérjük és aki a leggyorsabb az adta le legkisebb idő alatt azt a teljesítményt ami a táv leküzdéséhez szükséges munka volt, és ha még a testtömege is több akkor még nagyobb teljesítményt volt képes leadni. No de tudjuk, hogy 35 felett a fizikai teljesítőképesség már nem ugyanolyan könnyű mint 30 éves kor alatt, és a 20 éves kor alatt az izmok még nem fejlődtek olyan szintre, mint amikor már nem csak a növekedés, de a test teljes átalakulás is már végbement. A tüdő vitálkapacitása is fejleszthető de még biztos, hogy vannak benne tartalékok. Szóval 20 év alatt és 35 év felett egészen 100 éves korig a terhelhetőség és a teljesítmény az idő előrehaladtával csökken, míg a 20 éves kor eléréséig fokozatosan lehet növelni. Amikor pedig a nemi különbségekről beszélünk akkor egyértelmű, hogy fizikai munkában egy férfi izomzat lényegesen többet képes kiadni magából mint egy női.

Szóval több paraméteres a képlet amivel egyenlő értékre lehet hozni a női és férfi teljesítményeket a kor függvényében és egymáshoz viszonyítva is.

Elkezdtem vizsgálódni, hogyan is alakulnak a számtan törvényei szerint a különböző rekordok, adott korosztályban és adott nemiséggel. Abból indultam ki, hogy nincs miért figyelembe venni, hogy valaki sérült, vagy túlsúlyos vagy épp depressziós mikor teljesít, éppen ezért egy csoportmintából a legjobb eredményeket veszem csak figyelembe mert a maximumot a maximummal lehet csak összehasonlítani, vagy legalább is azt érdemes.

A módszertan a következő volt. Először is az egyértelmű, egymással mérhető teljesítményeket vizsgáltam azaz az atlétikában a pálya futást vettem alapul. Abból is azokat a távokat, amelyeken minél több korosztály képes futni és számontartják a rekordokat. Elsőnek a magyar mintát vettem és megnéztem a magyar rekordokat minden elérhető korosztályban. Megnéztem a 100m, 200m, 400m, 800m, 1.500m, 3.000m, 5.000m, 10.000m, félmaraton és maraton távokat. A mérföldet, az ezer métert a gátfutásokat és a 20km-t kihagytam, mert annak itthon nincs nagy hagyománya, és a rekordok sem biztos, hogy a valós legjobb idők, mert nem mindenki futotta azokat. Aztán minden elérhető távon megnéztem az arányokat nemenként, és korcsoportonként és kerestem korrelációkat valamint trendeket, hogy a kor és a nem kapcsolata korrelál-e egymással, és ah igen akkor honnantól van kapcsolat és milyen irányú és mértékű. Mekkorák a szórások és van-e értékelhető eredmény.

A számolásnál csak az volt a cél, hogy a legjobbat a legjobbakkal összehasonlítva van-e olyan szorzó paraméter érték vagy sorozat, amely használatával ha a legjobb női futó fut a legjobb férfi futóval akkor az arányok ami időben mérhető, az állandó legyen a legkisebb szórás mellett.

A magyar rekordokat követően a sokkal nagyobb mintából merítő világcsúcsokkal is elkezdtem az összehasonlítást és arra jutottam, hogy az értékek hasonlóak, annyiban van eltérés, hogy a nemzetközi szinten a nagyobb minta eredményeképp az idő haladtával a paraméter érték sorozat elemei az elején kicsit lassabban zárkóznak fel a magyar arányokhoz, majd a 80 éves kort elérve nagyban változik, mert nálunk kicsi a mintavétel és nem biztos, hogy a legjobbak adják a rekordokat vagy épp nem regisztrált rekordok léteznek csak nem tudunk róluk. ( magyarul a magyar korosztályos rekordok kicsit jobban elmaradnak az abszolút csúcsoktól, mint a korosztályos világcsúcsok a világcsúcsoktól idősebb korosztályokban).

Először 100m-től 1.500m-ig az összes korosztály férfi/női rekordjainak néztem meg az arányát. Mindezt felfűztem függvényként és megnéztem, melyik korosztálynál válik el egy mondjuk állandó értéktől. A nemzetközi mintánál a 80 éves korosztálynál mutatkozott az ~0.88-0.89 szorzótól való eltérés a 0.8, 0.75 irányába, de lehet hogy ez is azért van mert esetleg világviszonylatban is a nők kevésbé versengenek már a szépkorban mint a férfiak, így kevesebb női futó méretteti meg magát olyan helyeken, ahol regisztrálják a csúcsokat. Mivel nálunk a 60 év feletti korosztály már kevésbé jelentékeny létszámú ezért a táblázat a 75 éves korosztályig lett megalkotva.

A következő vizsgálat a korosztályonkénti férfiakon belül és nőkön belüli arányszámok vizsgálata.

Az arányszámokat alapvetően a férfi / férfi és a női / női eredményekből számoltam és nem próbálkoztam olyat, hogy a férfi 21 évhez hasonlítottam a női 45 vagy 60 évet. Mivel a férfi/ női arányszámok elég kis szórással stabilnak mondhatók, kivéve 65 - 70 év felett, ezért maradtam a nemenkénti arányoknál és a magasabb korban kis korrekciót adta hozzá. A korosztályos változás mindkét nemnél hasonló mind a görbe meredeksége mind a paraméter értékek is és a futott távokon sem történik szignifikáns eltérés csak 75 év felett az meg minket most nem érdekel.

A fiatalok még egy érdekes vizsgálódás, mert sajnos a fiataloknak, nem igazán van hivatalosan nyilvántartva és adminisztrálva a korosztályos rekordok adatbázisa. elsőnek a magyar és nemzetközi atlétika regisztrált rekordjait néztem de azok csak az utánpótlás U18 és U20 létezik. Valamiért a korábbi korosztályok hivatalos rekord eredményei nem elérhetők, vagy csak é vagyok béna. Elsőnek a magyar korosztályos nemzeti bajnokságok eredményeit vettem alapul elmúlt két év és átlagai de hát a magyar fiatalok a nemzetközi eredményekhez nem közelítenek így az arányszámok kicsit eltolódnak a 12-14-16 éves korosztályokban. Aztán találtam egy oldalt ahol regisztrálva vannak évente frissülve a korosztályos éves legjobb eredmények. születési éves felbontásban. Ezeket az adatokat úgy vettem figyelembe, hogy a korosztály mindkét éves rekordjának sima számtani közepével arányosítottam a felnőtt rekordot. Ez azt eredményezi, hogy a magyar eredményeknél lényegesen jobbak a nemzetközi eredmények, azaz a nagyon fiatalok eredményei kicsit közelebb kerültek a felnőtt eredményekhez de még így is a 12-14 éves korosztályok eredményei a 60 éves szeniorok eredményeivel közel összemérhetők.

A koncepció lényege, hogy azonosan a legjobb eredményt elérő a legjobb eredményt elérő korosztályossal legyen összehasonlítható, és igenis jöjjön ki a futás alkalmával a felkészültség és a tehetség, az idő csak és kizárólag a kortól és nemtől függjön és képesek legyünk az egyének teljesítményének objektív összehasonlítására.

A legjobb példa erre, hogy az 1.500 m-es síkfutásban a norvég Jacob Ingebrigtsen tartja 13 éves kortól 19 éves korig a rekordokat és évente minden évben megfutott eredménye a legjobb. azaz egy tényleg kiváló képességű atléta korosztályos fejlődése figyelhető meg, hogy az egymáshoz képest évenkénti eredményei akár vehetők alapul aranyszám bázisnak. Ez is megerősít abban, hogy a koncepció iránya nem annyira rossz.

Ezekből most ezt a paramétertáblát alkottam meg ami biztos, hogy szorulhat még kiigazításra, majd egyes régiós Britt, Francia, Olasz, Orosz, Amerikai rekordadatbázis vizsgálatát is figyelembe véve, majd a későbbiek során, a versenyek bonyolításakor ha olyan kirívó esetek kerülnek képbe akkor felülvizsgálat akár teljeskörűen is.

Korosztályos paramétertábla
kategória paraméterérték ffi korosztályos
időeredmény 3:30
győztes időre vetítve
női korosztályos
időeredmény 3:30
győztes időre vetítve
U12 0.780 4:29 5:02
U14 0.870 4:01 4:31
U16 0.915 3:49 4:17
U18 0.950 3:41 4:08
U20 0.975 3:35 4:01
Elit férfi/női 0.890 3:30 3:56
szenior 35 0.970 3:36 4:02
szenior 40 0.950 3:41 4:08
szenior 45 0.925 3:47 4:14
szenior 50 0.900 3:53 4:21
szenior 55 0.850 4:07 4:37
szenior 60 0.800 4:23 4:54
szenior 65 0.740 4:44 5:25
szenior 70 0.670 5:13 6:09
szenior 75 0.550 6:22 7:38
Beküldés:: Cikkek

Kövess minket Facebook-on